|
|
|
|
Kezdőlap >> Fogalomjegyzék >> Építőipari
fogalmak T kezdőbetűvel
Ezen az oldalon olyan fogalmakat gyüjtöttünk össze, amelyek az építőanyagokkal, az építéssel állnak kapcsolatban. Amennyiben Ön tud olyan kifejezést, amely még nem szerepel a fogalomjegyzékben , kérem küldje el az alábbi űrlapot használva. Segítségükkel sok ember juthat hasznos információhoz. A telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élővilág számára potenciális élőhely. tablinum: a római lakóházakban a bejárattal szemközti helyiség, a családfő szobája, lakomaterem, ebédlő. támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal síkjából kiugró függőleges faltömeg. telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kivül kell hagyni
telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke. terasz: A terasz a földszinten az épület
tartószerkezeteitől függetlenül, közvetlenül a talajon fekszik, vagy az
emeleten erkélyszerűen, de oszlopokkal alátámasztva helyezkedik el. terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből és legfeljebb bejárati, vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső, vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs) területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata) tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás) tetőtérbeépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok), vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása timpanon (gör.): a kislejtésű (déli jellegű) nyeregtetős épületek egyenlő oldalú háromszög alakú, párkánnyal keretelt orommezője, vagy ablak- és ajtónyílások feletti hasonló alakú keretelés traktátus: elméleti írás, pl. a festészetről, az építészetről, stb traktus: két szerkezeti rendszer, többnyire fal közötti helyiségsor többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott tűzfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik
Újdonságok az Építőanyag ABC-n
|
|
Vissza az előző oldalra I Kapcsolat I Árajánlat kérés I Dokumentum letöltés I Építőanyag apró I Építőanyag akció |