Teherhordó anyagok >> Síkfödémek

A síkfödémek körében a szerkezeti anyag szerinti tárgyalás a célravezető. Eszerint az alábbiakkal kell foglalkozni:

• fafödémek;
• acélgerendás födémek;
• vasbeton födémek.

6.1. Fafödémek
A fafödémeket az elmúlt száz évben a vasbeton födémek még a családiház-építésben is szinte teljesen kiszorították.

A fafödém előnyei:

• csekély önsúlya,
• előregyárthatósága, száraz, szerelő jellegű építése,
• jó hőszigetelése,
• kis súlyához viszonyított jó léghang-gátlása,
• megújuló alapanyaga, környezetet nem károsító felszámolhatósága;

hátrányai:

• korlátozott lépéshang-szigetelő képessége,
• csekély hangszigetelő-képessége,
• gomba- és rovarvédelem szükségessége,
• a tűzvédelem miatti korlátozott alkalmazhatósága.

Napjainkban megfigyelhető újbóli térhódításuk az ökologikus mozgalmakhoz, és a "készházak" technológiájához köthető. Ismertetésüket a felújításra váró fafödémes épületek jelentős tömege is indokolja.

6.1.1. Történelmi szerkezetek (3. ábra)

a.) A csapos gerenda-födémek sűrűgerendás, alul sík szerkezetek. A lefelé szintenként vastagodó fal fél-tégla széles felületére felfekvő gerendák együttdolgozását a ~ 2 m-ként beépített, F 3 cm, l=10-15 cm keményfa köldökcsapok, s a mezőközépen beépített ékek segítségével oldották meg. A gerendavégek befülledését szellőzéssel biztosították. A födém alsó felületét nádszövettel erősítve vakolták, fölső síkjára feltöltésre került a padló. A múlt századforduló nagy bérházainak padlásfödémje általában így készült.

b.) A pórfödém - neve is erre utal - a paraszti építés eszköztárába tartozik. A 60-80 cm tengelytávra elhelyezett és alulról látszó fagerendák fölső síkjára deszkázatot szegeztek, melynek csatlakozási éleit hézagléccel zárták le Erre agyag-tapasztás készült, ami egyaránt szolgálta a hő- és tűzvédelmet, valamint a terménytárolásra alkalmas sík felületet.

c.) A pólyásfödém hasonló rendeltetésű. A gerendák közeit lécre csavart, agyaggal átitatott szalmacsóvák sorával töltötték ki. A födémre homokfeltöltés és agyag-tapasztás került.

d.) A borított gerenda-födém lényegében a pórfödém alsó gerendasíkon deszkázott változata.

e.) A béléses borított gerendás födém a gerenda oldalára szegezett lécekkel fogadja a takaróléces deszkázatot, a szerkezeti magasság így csökkenthető.

f.) A vakgerendás borított gerendás födém kétrétegű szerkezet. A béléses gerendás födém alatti síkban, a falra pallók támaszkodnak, melyek a födémtől ?3 cm-rel elmaradnak. Ezekre kerül a deszkázat, melyet nádszövet közvetítésével vakolnak. Ez a szerkezet jelenti az álmennyezet ősét.

Fafödémek szerkesztése:

• ha a födém alsó síkja burkolt, a gerenda-kiosztást kizárólag tartószerkezeti szempontok határozzák meg;
• látszó gerenda-kiosztásnál az esztétikai szempontoknak érvényesülniük kell;
• a gerenda keresztmetszete 4:7 - 5:7 oldalarányú, a szokásos (60-80 cm-es) tengelytáv esetén magassága első közelítésként a fesztáv l l/16-ban vehető fel;

A gerendakiosztás szabályai:

• a gerendák egy vonalban fekszenek fel a falra (a kisebb falkeresztmetszet-csökkentés érdekében);
• a födém kevés és rövid kiváltással (pl. kéménynél) készül;
• a gerendákkal párhuzamos falak mellé (? 3 cm hézaggal) gerenda (fél-gerenda) kerül;
• a fagerenda távolsága a kéménytől ? 8 cm;
• a szerkezeti elemek toldása: régebben ács-szerkezetű kötésekkel, ma (rozsdamenetes) acél szerelvények segítségével;
• a gerenda a falra (fedéllemez alátétsávra) ~ 15 cm-t fekszik fel, a gerendavég befülledését 2-3 cm-es légrés akadályozza meg;
• a gerendavéget kiékelik, és falkötő vasakkal lehorgonyozzák;
• a fallal párhuzamos szélső gerendákat - hármat összefogva - laposvasak kötik ki a falhoz;
• a könnyű válaszfalak méretezett fagerendákra ülnek fel;
• a nehéz válaszfalak acél "I" tartókra épülnek, vagy átmenők.

6.1.2. Korszerű fafödémek (4. ábra)

Fafödém alkalmazása manapság családi házak - elsősorban az ún. készházak - körében jön szóba. Helyzetét tekintve lehet közbülső és padlásfödém, vagy beépített tetőterek fölső (pl. torokgerendával egyesített) zárófödémje.
A gerendákat pallóból fűrészelik, vagy kisebb darabokból, szegezett tartóként állítják elő. A kis keresztmetszetű, karcsú gerendákat sűrű (40-45 cm) tengelykiosztással tervezik.

A gerendák közötti mezők készíthetők:

• a deszkázatra fektetett szigetelőlemezre készített könnyűbeton kitöltéssel;
• előregyártott könnyűbeton, vagy vázkerámia béléselemekkel;
• réteges, szerelt konstrukcióként, szálas hőszigetelő anyagú kitöltéssel, faforgácslemezes kéreggel, úsztatott cement-estrich aljzatú padlóval.

A fafödémek értékelése:

• elemeinek együttdolgozása (a csapos gerendafödém kivételével), többtámaszúsága csak nehézkesen oldható meg;
• rezgés-érzékenyek;
• min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel mérsékelten tűzállóak;
• csekély saját súlyuk ellenére - réteges felépítésüknek köszönhetően - léghang-gátlásuk kedvező;
• a nedves üzemű helyiségek (pl. fürdőszoba) hidegpadlóit vízszigeteléssel kell ellátni.

6.2. Acélgerendás födémek

A 19. század közepétől a 20. század elejéig kiterjedten alkalmazott acélgerendás födémeket a vasbeton kiszorította. Ma acélszerkezetű magas-házak és nagy-fesztávú csarnokok szerkezeteként élnek tovább.

A poroszsüveg födém (5. ábra) a hagyományos acélgerendás födémek legelterjedtebb változata volt. A melegen hengerelt "I" gerendák közeit dongaboltozatként falazták ki.

Az építés szabályai:

• a gerendakiosztásnál azonos szélességű mezők kialakítására törekedtek;
• a gerendákat 1,00-1,30 m tengelytávolságra kiosztva (általában szabad kézből falazva), a födém alul síkra volt vakolható;
• nagyobb gerendatengelytáv esetén (mintadeszkázaton építve), az alsó felületen a dongaív látható volt;
• a gerendát a falra (?15 cm) habarcságyba fektették;
• a gerendavégeket a falba áttoló vasakkal lehorgonyozták, később a vasbeton koszorúba bajuszvasakkal bekötötték;
• a fallal párhuzamos gerendákat (hármat összefogva) laposvasakkal a falkötő vasakhoz rögzítették;
• a kifalazást a gerendák alsó övére fűzött orrtéglák segítették;
• a gerendaközöket a gerendák tengelyével
• párhuzamos téglasorokkal, vagy
• szöget bezáró - a teherhordó falak mentén és mezőközépen párhuzamos (kupás) sorokkal kiékelt - gyűrűs sorokkal falazták;
• a szélső mezők oldalnyomását vonórúddal, vagy a koszorúba bekötött vasbeton lemezzel oldották meg;
• az oldalnyomás kiegyenlítésére az összes mezőt egyszerre építették;
• az együttdolgozást híg cementhabarcs-hátkiöntéssel valósították meg (6. ábra);
• a konzolos erkélyeket, függőfolyosókat eleinte acélgerendákra fektetett kőlemezekkel, később boltozottan, majd vasbetonból (ez utóbbi két esetben csapadék-szigeteléssel kiegészített padlóburkolattal) építették;
• a könnyű válaszfalakat a födém teherelosztó rétegére építették, a nehezeket kiváltották, vagy átvezették a födémen.

Acélgerendás födémeket ezen kívül építettek:

• üreges tégla, illetve kovaföld-betéttestes mezőkkel;
• alul- és felül-bordás vasbetonlemezes födémként;
• téglabetétes vasbetonlemezzel: pl. Horcsik födém (5. ábra).

A vasbeton födémek őse az acélgerendás födémek salakbeton-lemezes változata a Mátrai födém (7. ábra). Az alul sík födémre az acélgerendák irányában növekvő lemezvastagság és az íves (belógatott) vasalás a jellemző. A lemezben átlósan vezetett, köteges vasalás az acélgerenda támasz-közeli negyedeiben adta át a terheket, s ezzel a nyomaték és az acél-keresztmetszet csökkentését egyaránt szolgálta. A gerendákkal párhuzamos, szélső mezőkben a vasalást a falakhoz horgonyozták ki.
Nedvesség-károsodások következtében e szellemesen, szépen szerkesztett födémek nagy hányada ment tönkre. (Nedvesség hatására a salak kéntartalma aktivizálódott, s a kénsav megtámadta a vasalást.)

Az acélgerendás födémek értékelése:

• szilárd, közepesen tartós, rezgés-érzékeny szerkezetek;
• elemeinek együttdolgozása külön megoldással (pl. hátkiöntő habarccsal) biztosítható;
• a többtámaszúság két traktuson átérő gerendákkal oldható meg;
• min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel, burkolattal és vakolt felülettel mérsékelten tűzállók;
• nedvesség- és korrózió-érzékenyek, védelmükről gondoskodni kell.

Az acél vázszerkezetek födémjeiről a vázak tárgyalásakor már volt szó.
Az acél vázgerendákra (fiókgerendákra) fektetett tűzi-horganyzott acél trapézlemezekből felbetonnal illetve száraz, szerelő jellegű rétegfelépítéssel készül födém. A trapézlemezeket egymáshoz - pl. szegecs vagy csavarkötéssel - a gerendákhoz - csavarokkal, csapokkal, stb. - rögzítik.
Ezeket a födémeket tűzvédő álmennyezettel egészítik ki.

6.3. Vasbeton födémek

6.3.1. Monolit vasbeton födémek

A monolit vasbeton födémek jellemzése:

• szilárd, tartós, a legkevésbé rezgés-érzékeny szerkezetek;
• a geometriai méretek és a vasalás összhangjával alkalmazkodnak az igénybevételekhez; az együttdolgozás követelménye esetükben magától teljesül;
• a többtámaszúság könnyen kialakítható;
• a koszorú és a kiváltó - többletvasalással - a szerkezetbe rejthető;
• tűzálló (a monolit vb. födém fokozottan tűzálló: Th > 1,5 óra; az idomtestes födém tűzálló: Th = 1 óra);
• nagy m2-súlyú, s így jó léghang-gátlású;
• a kiegészítő - padló, stb. - rétegeket jól fogadja.

Változatok (8. ábra):

a.) A síklemez födémek:

• egy irányban (7. ábra) vagy két irányban teherhordó szerkezetek;
• vonal-menti (fal, gerenda), vagy pontszerű megtámasztással rendelkeznek;
• előnyös a többtámaszú kialakítás;
• pillérekkel alátámasztva:
  látszó fejezetes gombafödémként (10. ábra) vagy
  a támasz rejtett megerősítésével, fej nélküli gombafödémként építhetők meg.

b.) Az idomtestes födémek (9. ábra):

• egy irányban teherhordó, alul-felül sík szerkezetek;
• működésük a nagyszilárdságú idomtestek, a beton és a betonacél együttdolgozásán alapul.
• a síklemezekhez viszonyított kisebb önsúllyal, nagyobb szerkezeti magassággal, kedvezőbb erőjátékkal jellemezhetők.
• a födémtéglák rovátkolt oldalfelülete a betontapadást, lesarkítása a nyomófeszültségek átadását szolgálja;
• a támasznál az oldalüregek kitörésével megnövelt betonkeresztmetszet a negatív nyomatékok felvételét segíti;
• felbeton nélkül készíthetők.

A Bohn-tégla födém (9. ábra) az idomtestes födémek széles körben alkalmazott hazai változata volt. A ritkított zsaluzaton megépíthető, acél- és cement-takarékos födém tűzálló. A bordatávolság 25 cm, az elemmagasság 24 cm, a felbetont ? 3 cm vastagságtól vették figyelembe. A födémet l < 5m fesztáv esetén egy, l ? 5m esetén két keresztbordával merevítették.

Előnyei:

• az épület méreteihez jól igazodott (a kiegészítő szakaszok vasbetonból készültek);
• a födémáttörések kiváltása a födémbe rejtetten volt megoldható;
• az épületgépészeti vezetékeket (pl. a fürdőszobában) a bordák között kialakított vékony vasbeton lemez fölött vezették;
• a könnyű válaszfalak bárhol, a nehezek bordán, keresztbordán álltak;
• a csapadékhatásnak kitett helyeken vasbeton lemezt építettek.

Az idomtestes födémek sajátos változata az üvegtégla-betétes vasbeton födém. Zárófödémként az alattuk lévő terek megvilágítására szolgálnak, esetenként járható födémként is.

c.) A monolit vasbeton gerendás födémek (10. ábra):
Az alul-bordás lemez gazdaságos erőjátékkal jellemezhető, a gerenda a lemezzel együttdolgozó fejlemezes gerendaként számolható. A bordák tengelytávolsága 1.50- 2,50 m közötti.

A szerkesztéskor a fesztáv (l) függvényében felvehető méretek:

kéttámaszú többtámaszú
gerenda l/20 l/25
lemez l/30 (min. 7 cm) l/40 (min. 7 cm)

Előnyös tulajdonságuk, hogy a gerenda magasságának növelésével a födém súlya csak kevéssé nő.
A lemezvastagság a gerendakapcsolat ékszelvényű kialakításával csökkenthető, de ez zsaluzási nehézséget okoz.
A födém alsó síkján megmutatkozó gerendák a belső tér megjelenése és a válaszfalak csatlakozása szempontjából hátrányt jelentenek, zsaluzása is nehézkes. Az alsó felületén sík, felül-bordás lemez viszont statikailag kedvezőtlen (a gerendák közötti feltöltés nehéz, a gerendamagasság csökkentése viszont gazdaságtalan).

d.) A sűrűbordás födém (8. ábra):a leírt probléma megoldását jelenti. A (többnyire korlátozottan terhelhető) födémet t ? 70 cm tengelytávú vasbeton bordák és a fölső síkjukon csatlakozó, v ? t/10 vastagságú lemez alkotja. A bordák közötti könnyű, a vasbetonnal statikailag nem együttdolgozó béléstestek alsó felülete jól vakolható. Az alul-felül sík födémet erőjátéka alapvetően megkülönbözteti az idomtestesekétől.

6.3.2. Előregyártott vasbeton födémek

Az előregyártott vasbeton födémek jellemzése:

• elterjedésük a II. világháborút követő, nagy volumenű építési igényekhez köthető;
• az építőanyagok garantálható minősége és a statikai számítások színvonala a biztonság határáig igénybevett szerkezeteket eredményezett;
• az elemeket a méretkoordináció, a tipizálás elvei alapján, szabványos minőségben gyártják;
• gyors, száraz, szerelő jellegű technológiával építik be;
• a szerkezet - lényegében - azonnal terhelhető;
• a nagyszilárdságú beton, az előfeszítés technikája kisebb önsúlyú, nagy teherbírású szerkezeteket eredményez.

Változatok (8. ábra):

Az előregyártott vasbeton födémek korai változatain – a sűrűn egymás mellé helyezett “I”, “+” és “T” szelvényekből kialakított, kedvezőtlen erőjátékú, gazdaságtalan födémeken - a fejlődés hamar túllépett. A fejlesztés egyik ága a gerendák széthúzásával, közeiket tálcákkal, béléstestekkel töltötte ki, másik iránya több gerendát összekapcsolva üreges, pallós elemeket alkotott.

a.) Előregyártott vasbeton gerendás födémek

A födém szerkezeti elemei és szerkesztése (11. ábra):

• a normál illetve feszített vasbeton gerendák (0,60 m-es méretlépcsőkön) 2,40 – 7,80 m közötti fesztávú födémek építésére alkalmasak;
• a teherhordásra merőlegesen az épület mérete kötetlen, a 0,60 (1,00) m-es tengelytávra kiosztott gerendák közeit béléstestek (betontálcák) töltik ki;
• a gerendák a teherhordó falakra (habarcságyba) 12-15 cm-t fekszenek fel, vasalásuk beköt a koszorúba;
• az együttdolgozást hátkiöntő-habarcs vagy felbeton biztosítja;
• a vizes helyiségek alatt, a csapadékhatásnak kitett részeken és a gerendákkal párhuzamos kiegészítő födémmezőkben monolit vasbeton szakaszok épülnek;
• a könnyű válaszfalakat gerendákkal párhuzamosan felbetonra, azokra merőlegesen tömör béléstest-sorra építik;
• a nehéz válaszfalak alatt a födémet megerősítik (gerendakettőzéssel, monolit vasbeton szakasz beiktatásával), esetleg teherhárító boltövre állítják;
• az előregyártott vasbeton gerendák kéttámaszúak, csak kivételes esetben konzolosak (pl. az “FFK” gerenda);
• a födém konzolos szakaszainak a teherhordási iránytól függő kialakítása a tervezés feladata.

(A 20.sz. harmadik negyedében széles körben alkalmazott típusok láthatók a 12. ábrán.)
Figyelemreméltó fejlesztési eredmény volt a BVM-PPB födém (13. ábra). A rendszerhez 13, 15 és 17 cm magas, l = 2,40 - 7,80 m fesztávú feszített vasbeton gerendák és különböző – vázkerámia, könnyűbeton, polisztirolhab – anyagú béléstestek tartoznak. A helyszíni beton hálós vasalású. A födémet kis önsúly, sokféle teherbírási változat, jó együttdolgozás jellemzi.

Az előregyártott vasbeton gerendás födémek legelterjedtebb hazai változata (14. ábra) az “E” jelű feszített vasbeton gerendás födém (magassága h=19 cm, fesztávja l=2,40›6,60 m, 60 cm-es méretlépcsőkön). A béléstestek méretválasztéka (EB 60/19, EB 30/19, EB 60/24), a gerendakiosztás (pl. kettőzés) és a felbeton (+5 cm) az igénybevételek rugalmas követését teszi lehetővé.

b.) Előregyártott vasbeton pallós födémek (15. ábra):

Az üreges födémszerkesztés előnyei a nagyobb fesztávok tartományában mutatkoznak meg. A fesztávval növekvő lemezvastagság az önsúly növekedését vonja maga után, ezt csökkentik az üregek, ami gazdaságosabb szerkezetet eredményez.
Építészetileg hátrányos, hogy az elemek nagy méretei a tervezést kötöttebbé teszik, s a kiváltó gerendák lelógnak födémsík alá.

A szerkezet jellemzése:

• a 0,60, (1,00), 1,20 m széles üreges pallókból szilárd, tartós, közepesen tűzálló födém építhető;
• a pallók feltámaszkodnak a falakra (12-15 cm), illetve a gerendákra (8-10 cm), és bekötnek a koszorúba;
• az illesztési hézagok kibetonozása és a koszorú segíti az együttdolgozást;
• többtámaszúság nem alakítható ki;
• a vizes helyiségek alatt szerelőpallókat, vagy monolit szakaszokat iktatnak be;
• a csapadéknak kitett erkélyek monolit vasbeton szerkezettel készülnek.

A körüreges feszített vasbeton pallók (16. ábra) (PK, PS; h=19 cm; l=2,40›6,60 m) jellemzően a faltömbös építési mód födémjei voltak.

Az “UNIVÁZ” előregyártott vasbetonvázhoz körüreges, normál és szerelő-palló, valamint konzolos palló tartozik (h=27 cm; l=2,40›9,00) vakolatmentes felülettel.

A “BVM-TIP” váz előfeszített, nagyüreges födémelemeinek hossza (FS-27: h=27 cm, lmax›12 m; FS-37: h=37 cm, lmax›15 m), a hosszúpados gyártásnak köszönhetően tetszőlegesen választható meg. A rendszerhez szerelőpalló és konzolos födémelem is tartozik. (A “BVM-TIP” váznak van “T” és “TT” födémeleme is, elsősorban csarnoklefedések céljaira.)

Az YTONG építési rendszerhez (magastetők tetőpallójaként is beépíthető) korrózióvédett vasalatú pórusbeton födémpallók tartoznak. Profil 78 elnevezésű változatuk tárcsává alakítható. (A méretek: vastagság: 20, 24, 30 cm, szélesség: 60 cm, lmax›6,00 m). A rendszernek része a konzolos palló is (l=6,00 m esetén a konzol maximum 1,50 m).

6.3.3. Részlegesen előregyártott födémek
A részlegesen előregyártott födémek az előregyártás technológiai és a monolitikus építés statikai előnyeit egyesítik.

a.) Gerenda + béléstestes födémek

A vázkerámiás födémek előregyártott, kerámiaelem-kérgű vasalt beton gerendái közé vékonyfalú, üreges kerámia béléstestek kerülnek. A túlemelt alátámasztásokon, szárazon összerakott födém elemei helyszíni kibetonozással (hálós vasalású felbetonnal) nyerik el végleges formájukat.

“FERT” födém (17. ábra):

a gerendák alsó részen kibetonozott kerámia “papucselemei” kígyózó kengyelekkel összekapcsolt, 3 hosszvasból álló vasalást fogadnak be;

• a gerendák 4 cm-t fekszenek fel a falra és túlnyúló vasalatukkal - pótvasakkal megerősítve - kapcsolódnak a koszorúba;
• az 50 cm tengelytávú gerendák közé 19 vagy 22 cm magas béléstestek kerülnek, szükség esetén 4 cm vasalt felbetonnal kiegészítve;
• a fesztáv l= 3,00 › 6,60 m közötti 20 cm-es méretlépcsőkön;
• amennyiben a falköz > 4,0 m, a főirányra merőlegesen, 2,0 m-ként keresztbordát kell beiktatni.

“POROTHERM” építési rendszer födémje (18. ábra):

• a kerámia kérgű födémgerendák hosszúpados gyártással, nagyszilárdságú feszített huzalokkal vasalva készülnek;
• a gerendafelfekvés 12 cm, a koszorú-kapcsolatot az elhelyezés után felhajtott kengyelekbe fűzött pótvasak erősítik meg;
• a fesztáv-tartomány l= 3,50 › 6,75 m - 25 cm-es méretlépcsőkkel - de a gerendák kővágó koronggal vághatók is;
• a vázkerámia béléstestek 45, illetve 60 cm-es gerenda-tengelytávot adnak ki, magasságuk 17 cm;
• a födém 4, illetve 6 cm-es vasalt felbetonnal egészülhet ki.

“MESTERFÖDÉM”:

• előregyártott gerendájának csak a húzott betonacéljait veszi körül beton;
• erőtanilag együttdolgozó beton béléstestek esetén elegendő a gerendák bebetonozása;
• vázkerámia béléstest esetén felbetonra van szükség;

b.) Előregyártott zsaluzóelemes födémek

Zsaluzólemezes “MESTERFÖDÉM” és IVS födém (19. ábra):

nagyfelületű, vékony (> 4 cm), előregyártott vasbeton lemezeket bennmaradó zsaluzatként alkalmazva alul-felül sík födémek építhetők;

• a zsaluzóelemekből (<75 cm tengelytávra) kiálló betonacél rácsbordákat a helyszínen kiegészítő - az elemcsatlakozások fölé kerülő, a koszorú- és a bekötő, valamint a hálós - vasalással ellátva bebetonozzák;
• gazdaságosan építhető födémvastagság 10-40 cm közötti;
• 25 cm-nél nagyobb lemezvastagság esetén a rácsbordák közé polisztirolhab betétek helyezhetők, s az így könnyített (s a tömörnél gyengébb léghang-gátlású) födémmel 10,00 m-es fesztáv is áthidalható.

Az YTONG építési rendszer födém-kéregpallója hasonló elvek alapján működik. A pallók alsó felületére gyártott pórusbeton réteg vakolható.

6.3.4. Erkélyek, loggiák, teraszok (20. ábra)
Az erkélyek, loggiák - amennyiben méretük megfelelő, tájolásuk jó és az időjárástól való védettségük megfelelő - jelentős mértékben növelik a lakóértéket. Elrendezésük a homlokzati sík elé ugró, épületsarkon kialakított, a homlokzat síkjától részben vagy teljesen hátrahúzott. A hazai szóhasználat szerint az erkély konzolos, a loggia pillérrel, fallal alátámasztott szerkezet, a terasz az előzőknél nagyobb méretű, alatta belső tér van (terasztető), vagy talaj-közeli, illetve azon fekszik.

Kialakításuknál figyelembe kell venni, hogy:

• nagy hőigénybevételnek vannak kitéve, s az ebből adódó hosszváltozás nem közvetíthető az épület egyéb részeire;
• csatlakozásuk hőhidat jelenthet, ezt ki kell küszöbölni;
• burkolata időjárás- és fagyálló kell legyen;
• a felületét érő csapadéktól a határos szerkezeteket és tereket védeni kell;
• a nagy felületek csapadék-elvezetéséről gondoskodni kell;
• biztonságos korlátot kell építeni.

Szerkesztési lehetőségeik:

• a teherhordás irányában konzolos lemezként szerkeszthetők, a hőhídhatás megelőzésére a szerkezeti kapcsolatot hőszigetelő anyaggal összeépített speciális vasalat teremti meg (pl. Schöck-Isokorb);
• a teherhordásra merőleges irányban a teherhordó falakba befogott gerendák konzoljai (vázas épületeknél a vázgerendák konzoljai) támasztják alá az erkélylemezt, melyet a födémtől hőszigetelő sáv választ el, a hőhíd így a konzolokra redukálható;
• a loggiák lemezét alátámasztó fal koszorújának keresztmetszete megosztható, a külső, loggiához tartozó és a belső, födémhez tartozó részt hőszigetelő betétsáv választja el hőhídmentesen egymástól;
• az épület homlokzatát nagy hosszon kísérő (pl. függőfolyosót képező) konzolt a teherhordó szerkezeten is átmenő hézagokkal (t < 2-szeres szélesség, t < 5 m távolságokban) dilatálni kell.

Vissza az előző oldalra I Kapcsolat I Árajánlat kérés I Dokumentum letöltés I Építőanyag apró I Építőanyag akció