Építőanyag akcióÉpítőanyag érvényes árakEgyedi árajánlat kéréseKapcsolat - Építőanyagabc

 

 

Partnereink

 

Kezdőlap >> Tetőfedő anyagok >> Szakmai cikkek >> A cserépfedés technológiájának értékelő elemzése


Hosszú évszázadokon keresztül a technikai, technológiai fejlődés lassú volt, a társadalomnak "kísérletezésre", befogadásra is volt ideje. Nagyobb megrázkódtatások nélkül eldőlt, hogy egy felfedezést tudunk-e, érdemes-e használni a gyakorlatban vagy nem. A nagy változás az ipari forradalom idején következett be. Az ipar gazdaságos működésének biztosítása érdekében keresett újabb megoldások célja a modernizálás mellett a profit biztosítása lett. A technikai fejlődés felgyorsulása kiélezett bizonyos problémákat, melyek közül a legfontosabb az ember és a környezet károsodása. Tapasztaljuk, hogy kipusztulnak az eddig körülöttünk élő állatok, növények, elhagynak bennünket a társaink, azok, akikkel együtt alkottuk a Föld élő közösségét, akik nélkül a Föld már nem ugyanaz, ami volt, és már mi sem vagyunk azok, akik eddig voltunk. Ez figyelmeztetés. A Föld ritkuló élővilága, a mi saját szaporodó betegségeink arra figyelmeztetnek, hogy mi, a természet és ember kapcsolatban egyedüli aktív, tudatos és döntésre képes fél, mi követtünk el hibát. Az általunk szervezett és vezetett technikai fejlődés negatív következményei felhalmozódtak, és összesűrűsödve megváltoztatták a földi élet feltételrendszerét, sőt erősen rontottak ezen a rendszeren. Egyre inkább érezzük, hogy az eddigi típusú fejlődésnek vége, más utat kell választanunk. Ha figyelembe vesszük a magunk és környezetünk állapotát, akkor tudnunk kell, hogy az emberiség életéről van szó. Ma már mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a következő generációk életfeltételeit ne rongáljuk. A fenntartható fejlődés a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációt saját szükségletei kielégítésének lehetőségétől.

1. A technológia rendszerbe illesztése: környezeti reláció

Az információs technológia óriási fejlődése következtében ma már a legkisebb településen bekövetkezett eseményeket sem lehet önmagukban vizsgálni, hiszen az emberek és vállalatok döntéseit igen jelentős mértékben befolyásolja a média rájuk gyakorolt hatása: egyrészt a multinacionális cégek sokszor erőszakos reklámpolitikája, másrészt a környezetvédelem kijózanítóan reális vészjelzése. Emellett az emberek és vállalatok tevékenységének környezeti hatását sem lehet a telephely határai közé bezárni, sokszor nem csupán térben, hanem időben is messze nyúló hatásokkal kell szembenézni. Ugyanakkor hazánkban ma már szinte semmilyen tevékenység nem függetlenítheti magát az Európai Unióhoz történt csatlakozás szemszögéből való vizsgálat alól.

A közösségi politikák ma már az élet szinte minden területére kiterjednek: az energiapolitikától a kultúráig, a versenypolitikától az agrárpolitikáig, a kutatásfejlesztéstől a fogyasztóvédelemig. /2/ Az iparpolitikában a kulcsszó a versenyképesség lett, és ennek alapján a fő gazdaságstratégiai és iparpolitikai kérdés úgy merült fel: mit szükséges annak érdekében tenni, hogy segítsék a közösségi ipart és az üzleti szférát, hogy sikeresen versenyezzen a globális piacokon?
Az Európai Unió nem a szűken vett iparfejlesztési feladatokra koncentrál, hanem a versenyképesség ösztönzését középpontba állítva a kedvező környezet kialakítását látja elsődlegesnek. Ennek megvalósítását négy prioritás segíti elő: kutatás-fejlesztés és oktatás-képzés ösztönzése; ipari együttműködés fejlesztése; a verseny erősítése, ezen belül a szabályozások, szabványok egységesítése és az áruk szabad áramlása; valamint a közigazgatás ipari szerepének modernizálása.
Jelentős segítséget ad az ipar fejlődéséhez a közúti szállítási infrastruktúrák összekapcsolása, a transzeurópai méretű nagysebességű vasúthálózat kiépítése, a légi szállítás és a légi irányítási rendszerek egységesítése. A transzeurópai hálózatok kiépítésétől a tagállamok versenyképesebb gazdaságot, a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatás növekedését, nagyobb közlekedésbiztonságot, a levegőszennyezettség csökkenését, szigorúbb környezeti szabványok elérését és a régiók közötti együttműködés és kohézió növekedését várják.
Az Európai Unió energiapolitikája három nagyobb célt jelöl meg: a versenyképesség fenntartását; az energiaellátás biztonságának megőrzését, valamint a környezet védelmét. A nemzeti energiapolitikák koordinációját kiegészítik az egységes energiapiac megteremtését szolgáló energiahálózati fejlesztési projektek és beruházások, amelyek elsősorban a határokon átívelő gáz- és elektromos hálózatok kiépítését célozzák. Támogatja az energiaágazat korszerűsítését, biztonságosabbá tételét, emellett az együttes fellépés révén törekszik arra, hogy javítsa az energiahatékonyságot és növelje a környezetvédelem szintjét.

Ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül az EU közös környezetvédelmi politikája, melyben a közös szabályozók, például a levegő és a víz szennyezettségére vonatkozó közös normák, határértékek megteremtésén túlmenően alapelvvé tették a környezeti szempontok figyelembe vételén alapuló fenntartható növekedés koncepcióját. Eszerint minden területen a szakpolitikák alakításakor tekintetbe kell venni a környezeti hatásokat. A közös környezetvédelmi politika céljai a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés elvére épülve a következők:

  • a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;
  • az emberi egészség védelme;
  • a természeti erőforrások átgondolt, racionális felhasználásának biztosítása;
  • intézkedések kezdeményezése nemzetközi szinten a regionális és globális környezeti problémák kezelésére.

A környezetvédelmi akcióprogram a megelőzés szerepét hangsúlyozva a következő fő területekre koncentrál:

  • természeti kincsek (talaj, víz, erdők, stb.) fenntartható kezelése;
  • hulladékok újrahasznosításának növelése;
  • nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése;
  • céltudatos, a környezeti szempontokat szem előtt tartó közlekedésszervezés kialakítása;
  • közegészség és biztonság javítása, az ipari kockázati tényezők csökkentése, a nukleáris biztonság növelése.

A program javasolja adózási vagy egyéb ösztönzők nyújtását az ökológiai szempontokat jobban figyelembe vevő termelők, valamint környezetbarát termékek számára. Alapvető célja a környezeti szempontok ágazati politikákba integrálása, a kormányok, a vállalati szféra és a közvélemény együttes fellépésének megteremtése.
Az akcióprogram kiemelten hangsúlyozza a közvélemény környezeti tájékozottsági, képzettségi szintje emelésének fontosságát, a környezeti tudatosság megteremtését. Ebben a tekintetben alapvető követelmény a megfelelő információ és adat áramlás, valamint előrejelzési technikák kifejlesztése, amelyek segítségével megelőző intézkedéseket lehet tenni.

A technológiák elemzésénél nem hagyható figyelmen kívül az Európai Unió foglalkoztatás- és szociálpolitikája sem, különös tekintettel arra, hogy a munkanélküliség nyomasztó méreteket öltött az Unió országaiban. A szociális Charta célkitűzései a következőket foglalják magukban: a bérezés és foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és bérezés, a szakmai képzés, a szabad mozgás, a munkavállalók döntésekben való részvétele, informálása, az egészségvédelem és a munkahelyi biztonság.
A foglalkoztatás javítása terén a következő célkitűzések kerültek megfogalmazásra:

gazdaságpolitikai koordináció, valamint a bérfejlesztés, a monetáris és a költségvetési politikák egymást támogató, jobb összehangolása a nem inflatorikus gazdasági növekedést szem előtt tartó makrogazdasági párbeszéden keresztül:

  • a foglalkoztathatóság, a vállalkozás, a munkaerő-piaci alkalmazkodás és az egyenlő esélyek javítását célzó koordinált foglalkoztatási stratégia továbbfejlesztése és jobb végrehajtása;
  • a versenyképesség növelését, a munkaerőpiac, valamint az áruk, szolgáltatások és a tőke piacainak hatékonyabbá tételét, modernizációját célzó strukturális reformok megvalósítása.

Az alább bemutatásra kerülő technológia azon ritka kivételek közé tartozik, amelyek a fenti szempontokat és követelményeket különösebb erőfeszítés nélkül képesek kielégíteni. A cserépfedés készítéséhez felhasznált égetett agyag illetve betoncserepek természetes alapanyagokból készülnek, és a tetőfedési technológia káros környezeti hatást nem okoz. A határokon átívelő gázvezetékek lehetőséget adnak ennek a legkevésbé környezetszennyező energiaforrásnak a felhasználásához. A cserépgyárak és forgalmazók által nyújtott bőséges tájékoztatás lehetőséget nyújt minden házépítőnek arra, hogy házának fedéséhez e leginkább környezetbarát terméket válassza, és emellett hazai termék választásával a hazai ipart és foglalkoztatást is támogassa.

2. A cserépfedés technológiájának általános bemutatása

A cserépfedés a pikkelyszerű fedések csoportjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy a héjazatot pikkelyszerű elemek soros illeszkedése és a sorok egymásra takarása alkotja, plasztikus látszattal. A legkülönfélébb méretű, alakú, rajzú cserépfedés elterjedt az egész világon. E fedésmód több mint kétezer éve ismert. /3/ A sokféle cserép igen változatos fedésmódokra ad lehetőséget, sokféle tetőforma: sík, kúpos, íves tető fedésére használható. Egyaránt megfelel közepes vagy meredek hajlású tetőszerkezetek fedésére. Lakóházak leggyakoribb fedésmódja. Különlegesen szép, színes, csillogó felületű, zománcos cserepekkel díszített, szőttesszerű fedés is kialakítható, ezért reprezentatív épületek fedésére is alkalmas. A magastetők leggyakoribb fedési anyagai az égetett agyag tetőcserepek. /4/ Különböző változataik anyaga csak kismértékben tér el egymástól, elsősorban a formai kialakításuk, méreteik alapján különböztethetők meg. Az egyes formai változatokból különféle fedések készíthetők. Az általános alapelvek a következők. Minden égetett agyagcserép típust normál vagy sűrített lécezésre, szárazon kell elhelyezni. 45 fokos tetőlejtésig a cserepeket általában nem kell külön rögzíteni, ennél meredekebb tetőfelületeken az egyes cserepeket szegezéssel vagy lágyhuzal kötéssel rögzíteni kell. Időjárási hatások ellen mindegyik cseréptípus vihar-kapoccsal is rögzíthető. A cserepeket mindig alulról, az eresz felől indulva, soronként oldalra haladva kell elhelyezni. Az egymás feletti sorok átfedése a lejtéstől függően 5-10 cm.

A cserépfedés tulajdonságai

Előnyei

Kevés gyakorlás után az egyszerűbb tetőszerkezetek könnyen, gyorsan fedhetők cseréppel. Alapanyaga sokfelé nagy tömegben található, bányászható. Olcsó, elterjedtsége folytán nagy tömegben előállítható. A cserép és a fedésmód tartós. Lebontás után újra felhasználható, majdnem teljes értékű építőanyag. Fagyálló, nem korrodál, nem korhad, nem gyúlékony.
Alkalmazási területe nagy. Egyes meghibásodott cserepek könnyen, gyorsan cserélhetők, ezért a karbantartás egyszerű.
Szép, tetszetős rajzú, zománcozott kivitelben különösen szép színhatások érhetők el. Szegélyek, csatlakozások, tetőfelület áttörések, összetett tetők fedése könnyen, idomdarabok nélkül megoldható. Felerősítése egyszerű, segédanyagok megfelelően állnak rendelkezésre.

Hátrányai

A viszonylag kis pikkelyek miatt munkaigényes. A héjszerkezet elég súlyos, ezért megfelelően méretezett szarufa rendszer és sűrű tetőlécezés szükséges, amely drágítja a fedésmódot. A cserép rideg anyag, elég könnyen törik, pattan. A szükséges elővigyázatosság lassítja a fedési munkát. bEső beverése és porhó ellen csak növelt átfedéssel lehet védekezni, amely a héjszerkezet súlyát növeli.

A tetőcserép minősége

A cserépfedés alapanyaga finomszemcséjű agyag, amely nem tartalmazhat olyan ásványokat, amelyek káros kivirágzást okoznak. (Ilyenek a márga- és mészcsomók, amelyek a cserép kipattogzását, illetve mállását idézik elő.)
A minőségvizsgálat a következő paraméterekre terjed ki:

  • Alak- és méretvizsgálat
  • Szilárdsági vizsgálat
  • Vízzáróság vizsgálata
  • Fagyállóság vizsgálata.

Tetőfedő cserepek fajtái:

Hódfarkú cserép

Alakja téglalaphoz hasonló, de egyik oldala íves kiképzésű. Sima vagy kismértékben bordázott felületű, általában 175x375 mm befoglaló-méretű, 11 mm vastag. Színe a nyersanyag összetételétől függően piros, rózsaszín, sárga vagy szürkés-sárga lehet. A normálcserepek egy füllel vagy lyukasztott kivitelben készülnek. A felezhető cserepek kettős füllel és hosszanti horonnyal kialakítottak és a horony mentén kettévághatók. A cserepek fagyállóak, általában nyers kivitelűek, de különböző színű bevonattal is gyárthatók. A gerincképzés kúpcseréppel történik. A tető hajlásszögének 40-45 fok között kell lennie. A tető kettős fedéssel vagy koronafedéssel (lovagfedéssel) készül a hódfarkú tetőcserépből. A lécezés sűrített, átlagosan 15 cm tengelytávolságú.

Hornyolt és sajtolt cserép

Alakja teljes téglalap, mérete 400x210 mm, 18 mm vastag. A hornyolt és sajtolt tetőcserepek egymás mellé és egymás fölé helyezve, összeillő hornyokkal kapcsolódnak. Ezáltal jelentősen javul a fedés vízzáró képessége, valamint csökken a padlástérbe bejutó porhó mennyisége. Általában egy füllel készülnek, de ikerfüles változatban is gyártják. A tető hajlásszöge 30 fok fölötti, a léctávolság 30-33 cm. A hornyolt szalagcserép színe a felhasznált nyersanyagtól függően vörös és sárgásvörös. A sajtolt normálcserép főként natúr kivitelben, vörös vagy vörösessárga színben készül, de mázas változat is létezik.

Hornyos-kúpos gerinccserép

Metszete torzult háromszög, 400x200 mm méretű, 90 mm magas. Az egymáshoz csatlakozó cserepek az előttük lévő cserép végét takarják, szöggel is rögzíthetők.

Beton alapanyagú tetőcserép

Mosott kvarchomokból és cementből préseléssel készül, formailag és elvekben követi az égetett agyagcserép kialakítását. Alkalmazásának gyors terjedése azzal magyarázható, hogy a gyártó minden fedési feladat megoldására alkalmas elemet biztosít, emellett vízfelvétele kisebb az agyagcserépnél, színválasztéka és formai kialakítása gazdag. Kiselemes és nagyméretű, hullámprofilú betoncserepet gyártanak. A tető hajlásszöge 30-90 fok között változhat. A kiselemes betoncserepek a hódfarkú égetett agyagcseréphez hasonlóak, a nagyméretű alpesi betoncserepek a sajtolt égetett agyagcserepekkel rokon kialakításúak.

Fedés hornyolt cseréppel

A tetőfedés hornyolt cserepekkel sokkal elterjedtebb, mint a hódfarkú cserepekkel. Ennek oka elsősorban az, hogy a hornyolt cserepekkel készült tetősík vízzárása jobb, mint a hódfarkú cserepekkel készített fedésé, másodsorban pedig az, hogy itt csak egy réteg cserepezés készül, tehát az egész tető héjazat önsúlya lényegesen kisebb. Az egyrétegű cserepezés természetesen a tetőlécezés ritkításával jár, és a kisebb önsúly miatt az egész tetőszerkezet lényegesen gazdaságosabb, kevesebb anyag felhasználásával, gyorsabban és könnyebben építhető meg. Előnye e fedési módnak az is, hogy mivel az egyes cserepek horonnyal kapcsolódnak a mellettük fekvő cseréphez, széllel és viharral szemben ellenállóbbak. Hátránya, hogy a nagyobb elemek következtében az egyes cserepek az égetéskor könnyebben görbülnek, deformálódnak, tehát a nem teljesen ép cserepekkel való fedésnél a jó vízzáróság nem biztosított. A cserepek nehezebben faraghatók, mint a hódfarkú cserepek, így az egyes szerkezeti csomópontok kialakítása nehezebb, és körültekintő munkát igényel.

A fedés szerkezeti elve az, hogy a cserepeket szárazon, a fülnél felakasztva, kötésben, az ereszre merőlegesen, a hornyok egymásba illesztésével sorokba rakják, az eresszel párhuzamosan, átfedéssel. Az átfedés mértéke a tető hajlásszögétől függ, 30-35 fok között az átfedés mértéke 10 cm, 35-60 fok között 8 cm. 30 fok alatti és 60 fok feletti hajlásszög esetén hornyolt cserépfedést nem szabad alkalmazni. A léctávolság 10 cm-es takarás esetén 30 cm, 8 cm-es takarás esetén 32 cm.
A cserepek lecsúszását a felakasztás és a takarás megakadályozza, de 45 fok fölött, és különösen viharoknak kitett tetőkön, minden második cserepet vihar-kapoccsal is meg kell erősíteni.

A fedést az eresznél kell kezdeni, és a gerinc felé haladva soronként kell elkészíteni. Nyereg- és fél-nyeregtetőknél a cserepek felrakását a burkolandó tetősíkkal szemben állva, mindig a jobb oldalról kezdjük, és bal felé tartunk, mivel a cserepek hornyai ezt a fedésirányt kívánják meg. Ellenkező esetben minden egyes beakasztott cserepet meg kellene emelni, hogy a következő cserép hornyába beilleszkedjen. Konty- és manzárdtetőn a tetősíkkal szemben állva, a jobb oldali első, teljes hosszúságú szarufánál kezdődik a fedés, és bal felé tart. Jobb felé az élgerincig az egyes cserepek megemelésével kell haladni, itt a többletmunka elkerülhetetlen.
Sátortetőn a fedés a felület közepétől indul, és kétoldalt halad. Itt nem lehet a jobbra haladást kiiktatni. A fedéshez szükséges cserépmennyiség kiszámításánál az átfedést, takarást és átlagos anyagveszteséget kell figyelembe venni, és ennek alapján 8 cm átfedésnél 1 négyzetméter héjazathoz 18 cserépre, 10 cm átfedésnél 20 cserépre van szükség. Kúpcserépből folyóméterenként 3 db szükséges. A legalsó cserépsort az első lécezésen szegezni kell, esetleg vihar-kapoccsal is rögzíthető. A taréjgerinc képzésnél a pontos lécezés alapvető fontosságú, hogy a gerincben összefutó két tetősík 1 cm távolságra legyen egymástól. A két felső cserépsort vihar-kapoccsal kell biztosítani. Minden harmadik taréjcserepet szegezéssel meg kell erősíteni. Élgerinc képzésekor ugyanúgy kell eljárni, mint a taréjképzéskor, de minden gerinccserepet szeggel kell az él-szarufához rögzíteni. A gerinccserepek mindig az uralkodó széliránynak megfelelően takarják egymást, átfedésük 5 cm legyen. Az oromfalhoz fémlemezzel és túlnyúló cserepezéssel lehet csatlakoztatni a cserépfedést. A tűzfalhoz fémlemez szegéllyel csatlakozik a cseréphéjazat.

1. táblázat: Cserépfedések anyagszükséglete

Cserépfedés típusa
Átfedés
cm
Cserép
db/m2
Kúpcserép
db/fm
Súly
kg/m2
Egyszeres hódfarkú fedés
8
20
3,2
52
10
22
Széthúzott kettős hódfarkú fedés
8
31
3,2
62
10
33
Kettős hódfarkú fedés
8
40
3,2
71
10
45
Korona (lovag) fedés
8
38
3,2
71
10
41
Hornyolt cserépfedés*
8
18
3,2
38
10
20
Kolostorfedés
8
47
3,2
84
10
51

*Alpesi betoncseréppel történő fedésnél az átfedés 8 cm, a cserépszükséglet 10 db/m2, a súly 45 kg/m2.

3. Az alapanyag gyártástechnológiájának ismertetése

A cseréptető alapanyaga az égetett agyagcserép illetve a betoncserép.

Égetett agyagcserép gyártástechnológiája

Agyagnak azokat a földféleségeket nevezzük, amelyek földpáttartalmú kőzetek elmállása folytán keletkeztek, vízzel gyúrhatók, formázhatók, megszáradva alakjukat megtartják, vízzel ismét gyúrhatókká válnak, és ez tetszés szerint megismételhető. /5/ Izzítva képlékenységüket elvesztik, kemények, szilárdak lesznek és nedvesség hatására sem lágyulnak meg többé. Az agyag vegyi összetételét tekintve víztartalmú alumínium-szilikát, amelyben az alumínium-trioxid, szilícium-dioxid és víz aránya különböző lehet. A természetben található agyagokban az agyagásványok mellett egyéb kísérő anyagok is jelen vannak. A vegyi összetétel, az égetési hőmérséklet és az égetési atmoszféra együttesen befolyásolja a kiégetett agyag színét. Az agyagok, mint kerámiai alapanyagok legfontosabb tulajdonságai a képlékenység, száradási tulajdonság és égetési viselkedés. A tetőcserép a durva kerámiák csoportjába tartozik. Ezek előállításához a helyszínen található agyagokat használják fel, csak a tulajdonságok javításához szükséges anyagokkal egészítik ki. Általában színesre, főként vörösre égők. Az agyag előkészítése csak a durva szennyezések eltávolítását, aprítást, nedvesítést és pihentetést foglalja magában. A gyártástechnológia hasonlóképpen durva, fő törekvése a nagy tömegű termék, a céljának megfelelő minőségű és minél gazdaságosabb előállítása. A kiégetett termék ennek megfelelően általában vaskos, viszonylag csekély esztétikai igényt támasztanak vele szemben.

A gyártási folyamat általában a következő szakaszokból áll: nyersanyagok bányászása, előkészítése, keverése, formálása, szárítása és égetése. A durvakerámiai technológia a megszakítás nélküli gyártásfolyamatra törekszik a bányától a készáruraktárig, a legkevesebb művelettel, a legrövidebb szállítási távolságokkal. Az árban a nyersanyagköltség jelentéktelen, a munkabér és energiaköltség jelentős. A gyárat mindig agyagbánya közvetlen közelébe telepítik, mivel nagy anyagtömeget kell feldolgozni és szállítani olcsón. A technológia tekintetében a cél a gyártás gépesítése, automatizálása. Az agyagbányákat megnyitás előtt minőség, mennyiség, bányászás és szállítás szempontjából egyaránt megvizsgálják. Megállapítják a nyersanyag előfordulás terjedelmét, a takaróréteg vastagságát, a bányászás és szállítás lehetséges változatai és ezek gazdasági kihatását, továbbá az agyag kémiai, fizikai és technológiai tulajdonságait. A durvakerámiai nyersanyagok gyakori előfordulása és nagy mennyisége miatt csak felszíni bányászás jöhet szóba, és csak akkor, ha a fedőréteg nem vastag. A bányák a durvakerámiai üzemhez tartoznak. A kitermelt agyagot a gyár előzetes finomítás nélkül dolgozza fel.

Folyamatábra:

Nyersanyag bányászása >> Nyersanyag előkészítése >> Őrlés, homogenizálás >> Formázás, sajtolás >> Szárítás >> Égetés

A kotrógéppel kibányászott agyagot általában csille-vonattal szállítják a présházba. A présházban az agyag a nyersanyag-előkészítő gépsorra kerül, amely általában kör- vagy szekrényes adagolóból, fogazott, sima és finom henger-párból, görgőjáratból és teknős-keverőből áll. Az adagolón vagy előtte a durva szennyeződéséket, gyökereket, köveket stb. eltávolítják az agyagból. Ezután az agyagot gépsorokon apróra őrlik, összekeverik, hogy egyenletes masszát lehessen készíteni. Tömör és kevéslyukú termékeknél az előkészített agyag közvetlenül a formázógépbe jut. A massza formázásához szükséges nedvességtartalmat a formázó-berendezés előtt, teknős keverőben állítják be. A formázás vákuum csigasajtóval történik, amelyből a kiformázott massza végtelen szalag alakjában távozik, és a sajtó után elhelyezett levágó-asztalon drótkeret vágja megfelelő hosszra. A bonyolultabb alakú cserepeket a felületre merőleges nyomással dolgozó, pl. revolverpréssel formázzák. A nedvesen formázott cserepeket égetés előtt természetes vagy mesterséges módszerrel szárítják. A mesterséges szárításhoz a füstgázokat és a kemence hűlő melegét is felhasználják, a friss melegített levegő mellett. A szárítás hőenergia igénye az égetés energiaigényéhez hasonló. Az égetés hőmérséklete körülbelül 950 fok. Az automatizált gyártás csökkenti a kézi munkaerő-szükségletet és javítja a termék minőségét.

Betoncserép gyártástechnológiája

A betoncserép, amint a neve is mutatja, betonból készül, felületén vagy anyagában színezett kivitelben. Az alpesi tetőcserép anyaga felületén színezett, nagy szilárdságú beton. Kiváló minőségű mosott kvarchomok, cement és víz megfelelő, számítógéppel ellenőrzött keverékéből, negatív formára történő nagy nyomású préseléssel készül. A még friss betoncserép a préselés után azonnal cementpépből és festékből álló bevonatot kap, ez a réteg biztosítja a cserép színét és a következő lépésben rászórt színezett kvarchomok megkötését. A színezett kvarchomokba a színt előzetesen körülbelül 1000 fokon beégetik. Ezt követően a cserepet 8-10 órán át 60 fok hőmérsékleten és 90%-os páratartalom mellett érlelik. Az így elkészült cserép kizsaluzás után csomagolásra kerül. A gyártás szinte teljesen automatizált, a minőség a gyártás ideje alatt szigorúan ellenőrzött.

A római tetőcserép szintén automatizált gépsoron készülő betoncserép. Anyaga 0-3 mm szemcseméretű, agyagmentes, mosott, osztályozott folyami homok és 450-es portlandcement. Anyagában színezett, piros, barna, szürke, zöld stb. színekben állítják elő, a mész esetleges kivirágzása ellen akrilát befúvást kap.

4. A technológia értékelése, minősítése

Környezeti szempontok

Az égetett agyagból készült cserepek alapanyaga, az agyag nagy mennyiségben előforduló olcsó természetes anyag. A cserépgyártás során az alapanyag csupán mechanikai megmunkálást kap, majd ezt követően égetésnek vetik alá. Sem mesterséges, sem egészségre ártalmas adalékanyagokat nem használnak fel a gyártás során, így a késztermék is természetes, környezetre ártalmatlan.
A betoncserepek alapanyaga a kvarchomok szintén nagy mennyiségben előforduló, olcsó természetes anyag, a gyártáshoz felhasznált cement is természetes anyagokból készül. A gyártás során alakítás és enyhe hőkezelés történik, így a kész betoncserép sem ártalmas a környezetre.
A cserépfedés során csak az esetleges törésből, illetve a cserepek szükséges darabolásából keletkezik hulladék, ami nem károsítja a környezetet.

Humán erőforrás

A cserépfedés mind e mai napig emberi erővel történik, tehát a humán erőforrás igénye nagy. Csupán a cserepek szállítása és esetleges darabolása gépesíthető. Bár a cserépfedés technikája viszonylag könnyen elsajátítható, a humán erőforrással szembeni követelmények mégis igen magasak. Nem csak a szakma alapos ismerete szükséges a precíz, esztétikus és időtálló héjazat elkészítéséhez, hanem a magasban, fokozottan veszélyes környezetben végzett munka is komoly igénybevételt jelent a tetőfedő számára. Az égetett agyag cserepek súlya körülbelül 2-2,5 kg, a betoncserepeké 4,5 kg, a különböző típusú fedések mintegy 40-70 kg-os négyzetméterenkénti súlyának felrakása komoly fizikai terhelést képvisel. A fizikai képességek mellett a kifogástalan egyensúlyérzék és a félelem-mentesség is alapvető követelmény a tetőfedőkkel szemben.

Termékpiac

A termékpiaci szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy az égetett agyag illetve betoncserepek igen bő választékban állnak rendelkezésre, és a gyártók meglehetősen hosszú garanciát vállalnak a cserepekre. Miután a cserép alapanyaga olcsó, és a gyártási technológia is viszonylag állandó és kötött, az árakat lényegében csak a külső kiviteli és esztétikai szempontok befolyásolják. Miután a cserép súlya jelentős, és a törékenység miatt a nagy távolságú szállítás nem gazdaságos, a hazai cserepek dominálnak a termékpiacon.

Termék

A piaci bevezetést figyelembe véve megállapítható, hogy a cserépfedés több mint kétezer éve ismert, tehát igen időtálló technológia. A cserépfedés mind a mai napig emberi erővel történik, az eltelt évszázadok alatt a technológiában csupán az jelentett lényeges változást, hogy a humán erőforrást részben felváltotta a gépesített anyagmozgatás.

A terméknövekedés tekintetében a tetők kialakításának sokfélesége a jellemző, a cserepek formájában viszonylag csekély, a színében jelentős bővülés látható. A betoncserepek térhódítása főképpen a speciális tetőfedő elemek rendelkezésre állásával függ össze.

A termékváltás szempontjából nézve a cserépfedés technológiáját, azt lehet mondani, hogy a magas-tetők fedése mind máig döntő többségében cseréppel történik. A cserepek formájában, színében, a tetők kialakításában változások, választékbővülés figyelhető meg. Az esztétikai és praktikus szempontok mellett az egyéni ízlés és fantázia is jelentős tényezőként szerepel.

Árajánlat kérés : Építőanyagabc - Online építőanyag kereskedés és tüzép

  • Ha olyan építőanyagra lenne szüksége amelyet nem talál meg az építőanyagabc oldalain, ne habozzon és vegye fel velünk a kapcsolatot : infoKUKACepitoanyagabc.hu

  • Ha olyan építőanyagról szeretne árat kérni amelyet nem talált meg a honlapunkon, kérjük használja az árajánlatkérő űrlapunkat, amelynek segítségével építőanyag kereskedő és tüzép partnereink személyre szabott árakat fognak adni Önnek! Árajánlat kérés

 

Fontos

Fontosabb építőanyag ár
A fontossabb építőanyag árlisták aktualizálása.

Kémény, kéményrendszerek
Kéményrendszer kínálat aktualizálása

Creaton tetőcserép választék bemutatása
Kiváló minőségű tetőcserepek bemutatása.

Linkcsere (ajánlja Ön is weboldalát)

Ajánlataink

ÉpítőanyagABC - Főoldal

Építőanyag linkgombÉpítőanyag akció Építőanyag linkgombÉpítőanyag ár Építőanyag linkgomb Építőanyag árajánlat kérés Építőanyag linkgomb Kapcsolat